Címlap

Társadalombiztosítási nyugellátások 2006-ban

Az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege 2006-ban 25 800 Ft.

Tartalom:
Sajátjogú nyugellátások :

  • Öregségi nyugdíj,
  • Rokkantsági nyugdíj,
  • Baleseti rokkantsági nyugdíj

Hozzátartozói nyugellátások:

  • Özvegyi nyugdíj,
  • Árvaellátás,
  • Szülői nyugdíj,
  • Baleseti hozzátartozói nyugellátások

I. Sajátjogú nyugellátások
1. Öregségi nyugdíj

  1. A jelenlegi nyugdíjkorhatár 62 év, 20 év szolgálati idő kell a nyugdíjjogosultsághoz. Korábban a női nyugdíjkorhatár 55 év, a férfiaké 60 év volt. Az emelés fokozatosan történt, vannak, akikre még az alacsonyabb nyugdíjkorhatár vonatkozik. A társadalombiztosítási nyugdíjról szóló 1997. évi LXXXI. Törvény (a továbbiakban: Tny.) ezért nem a 62 éves korhatárt említi, hanem a "reá irányadó nyugdíjkorhatár" kifejezést használja. Az átmeneti korosztályoknak a születési évük alapján külön-külön korhatárok vannak megállapítva, pl. az 1940-1947 között született nők 55 és 62 éves koruk között mehetnek nyugdíjba.

b. Öregségi résznyugdíj
20 évnél kevesebb, de legalább 15 évi szolgálati idővel lehet megkapni.
Korhatár előtti nyugdíjazási lehetőségek:

  1. a korkedvezményes nyugdíj,
  2. a korengedményes nyugdíj,
  3. az előrehozott nyugdíj,
  4. a csökkentett összegű előrehozott nyugdíj,
  5. speciális nyugdíjak.

  1. Korkedvezményes nyugdíjra olyan emberek jogosultak, akiknek foglalkozása fokozottan igénybe veszi a szervezetet. E foglalkozások jegyzékét jogszabály rögzíti (ilyenek pl. a hűtőházban vagy kohóban dolgozók). A férfiak 10 év, a nők 8 év után jogosultak 2 év korkedvezményre, tehát ennyivel korábban vonulhatnak nyugdíjba. Ha ennél többet dolgoznak a szervezet fokozott igénybevételével járó munkakörben, a kedvezmény arányosan nő.
  2. A korengedményes nyugdíj foglalkoztatáspolitikai lehetőség, munkáltatói döntést igényel. Ha a munkáltató nem tudja tovább foglalkoztatni a nyugdíjkorhatárhoz közelálló munkavállalót, dönthet úgy, hogy a nyugdíjkorhatárig hátralévő időre kifizeti a nyugdíjat a dolgozónak, ezáltal a munkavállalónak nem kell dolgoznia, ám nem marad jövedelem nélkül, viszont, mivel a nyugdíj összege kevesebb, mint a munkabér és járulékai, a munkaadó terhei is csökkennek. Ez a nyugdíjazási lehetőség csak akkor áll fönn, ha a munkavállalónak már kevesebb mint 5 éve van hátra a nyugdíjkorhatárig.
  3. Előrehozott öregségi nyugdíjban azok a nők részesülhetnek akik 59. életévüket betöltötték, és legalább 40 év szolgálati idővel rendelkeznek. Az a nő, aki 10 éven át nevelt saját háztartásában gyermeket, gyermekenként 1 év kedvezményt kap.
  4. Csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjban az részesülhet, aki 59. életévét betöltötte, és 37 év szolgálati idővel rendelkezik.
  5. Speciális nyugdíj: Egyes foglalkozások gyakorlóinak nyugdíjára külön jogszabályok vonatkoznak. A katonák - például - "szolgálati nyugdíjban" részesülnek. A földalatti munkát végzők "bányász nyugdíjat", egyes művészek (pl. fúvószenészek, balett táncosok, bábjátékosok) művészeti nyugdíjat kapnak. E külön szabályozás oka az érintettek fokozott pszichés és/vagy fizikai megterhelése.

2. Rokkantsági nyugdíj
Erre az ellátásra az jogosult, aki munkaképességét 67 %-ot elérően elvesztette, és nem dolgozik rendszeresen, vagy lényegesen kevesebb a keresete a megrokkanás előtti kereseténél, továbbá rendelkezik az életkora alapján előírt szolgálati idővel. A Tny. végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) kormányrendelet szerint nem kell rendszeresen dolgozónak tekinteni azt a személyt, aki munkáját az adott munkakörre meghatározott teljes munkaidőnél rövidebb munkaidőben végzi, ez a gyakorlatban - általában - napi nyolc órát jelent. Fontos kivétel, hogyha a csökkent munkaképességű személy korábban sem teljes munkaidőben dolgozott, csak akkor minősül rendszeresen nem dolgozónak, ha a megrokkanása előttinél rövidebb időben dolgozik. Megkaphatja a rokkantsági nyugdíjat az a személy is, aki a megrokkanása előttinél nem rövidebb időben dolgozik, de keresete legalább 20 %-kal alacsonyabb a munkaképesség-csökkenés előtti kereseténél.
A gyakorlatban általában részmunkaidőben szokták foglalkoztatni a rokkantnyugdíjasokat. A rokkantságot az Országos Orvosszakértői Intézet véleményezi.
III. csoportos rokkant a legalább 67 %-ban rokkant, de a 100 %-os rokkantságot el nem érő személy, II. csoportos rokkant a 100 %-ban munkaképtelen, de mások gondozására, ápolására nem szoruló, I. csoportos rokkant a 100 %-ban munkaképtelen, mások ápolására, gondozására szoruló személy.
A rokkantsági nyugdíj jogosultsághoz a fentiek mellett meghatározott szolgálati idő is kell, ez fiatalabb korban kevesebb, később egyre hosszabb kell legyen.
A rokkantsági nyugdíjban részesülő nyugdíjasnak minősül, ezért - a Munka Törvénykönyve értelmében - végkielégítés nem illeti meg, ha a munkáltatója felmond neki, ám a munkáltató ilyenkor is köteles a felmondást megindokolni.

3. Baleseti rokkantsági nyugdíj
(lásd a III. pontban)

II. Hozzátartozói nyugellátások
Ezek az ellátások elhunyt személy hozzátartozói részére járnak - abban az esetben, ha maga az elhunyt rendelkezett az adott ellátáshoz szükséges szolgálati idővel.

1. Özvegyi nyugdíj
E nyugdíjra a házastárs mindig jogosult, akár férfi, akár nő. Jogosult emellett az élettárs is, ha a halál bekövetkezte előtt legalább 10 évig szakadatlanul együttéltek. Ha az élettársaknak közös gyermeke született, akkor 1 év szakadatlan együttélés is elegendő. Ha az élettársaknak közös lakcímük van, az együttélést vélelmezni kell, ha ezzel nem rendelkeznek, tanúkkal is lehet azt bizonyítani. Elvált házastárs akkor részesülhet özvegyi nyugdíjban, ha az elhunyt házastárstól annak halála előtt tartásban részesült.

Az özvegyi nyugdíjnak két fajtája van:

  1. az ideiglenes özvegyi nyugdíj és
  2. özvegyi nyugdíj (normál özvegyi nyugdíjnak is nevezhetjük, bár a Tny. Nem ismeri e kifejezést).
  1. Ideiglenes özvegyi nyugdíjat a fentebb felsorolt jogosultak mindegyike kap,ám az csak a halált követő egy évig jár. Összege az elhunyt nyugdíjának 50 %-a.
  2. Az özvegyi nyugdíj másik fajtája a rokkant özvegyeknek és azoknak az özvegyeknek jár, akik betöltötték a nyugdíjkorhatárt, vagy két árvaellátásra jogosult gyermeket nevelnek. Ennek összege az elhunyt nyugdíjának 25 %-a.
2. Árvaellátás
Az elhunyt gyermekének 16 éves korig alanyi jogon jár, 16 éves kor fölött 25 éves korig akkor, ha a gyermek közép-vagy felsőfokú tanulmányokat folytat. Méltányosságból 27 éves korig is megadható. Az árvaellátás összege gyermekenként az elhunyt nyugdíjának 30 %-a.
Teljes árva az olyan személy, akinek mindkét szülője meghalt, vagy egyik szülője meghalt, a másik pedig rokkant. Az árvaellátás ilyenkor a magasabb nyugdíjjal rendelkező szülő nyugdíjának 60 %-a.

3. Szülői nyugdíj
Ez olyan szülőnek jár, akit az elhunyt - már felnőtt korú - gyermek a halálát megelőző legalább 1 éven át eltartott - feltéve, hogy a szülő rokkant, vagy 65. életévét betöltötte. A szülői nyugdíj összege a gyermek nyugdíjának 25 %-a.

III. Baleseti ellátások
Baleseti ellátások esetén - általában - nincs szükség szolgálati időre sőt járulékfizetésre sem, és az ellátások összege magasabb, mint az egyéb nyugellátásoké. Fontos viszont, hogy csak üzemi baleset és foglalkozási megbetegedés esetén folyósíthatóak.
Baleset - a munkavédelmi törvény szerint - az emberi szervezetet érő olyan külső hatás, mely azt viszonylag rövid ideig éri, és egészségkárosodást, mérgezést vagy halált okoz.

Az üzemi baleset lehet

  1. munkabaleset vagy
  2. úti baleset.
  1. A munkabaleset a foglalkozás gyakorlása során, vagy azzal összefüggésben következik be (pl. üzemi étkezés alatt).
  2. Úti baleset az olyan baleset, mely a munkába való utazás, vagy a visszaút alatt következik be. A baleseti ellátás úti balesetnél csak akkor jár, ha a munkavállaló a legrövidebb úton haladt, és nem volt indokolatlan megszakítás (szokásos kitérők pl. gyógyszertár, gyermek elvitele az óvodába nem zárja ki). Csak akkor jár, ha a baleset már az érintett lakásán kívül következik be.
Üzemi baleset az olyan baleset is, mely a munkaviszony keretén kívüli munkavégzés során éri a munkavégzőt (pl. közérdekű, közcélú munka, önkéntes munka, katasztrófaelhárítás érdekében elrendelt munkavégzés, fogvatartottak munkáltatása, véradás).
Nem jár baleseti ellátás, ha a baleset kizárólag az érintett ittas állapota miatt következett be, ha a sérülést az érintett maga idézte elő, vagy az orvosi ellátás igénybevételével indokolatlanul késlekedett, továbbá ha a balesetre munkahelyi rendbontás során kerül sor, vagy a munkavégzés engedély nélkül történt.
Foglalkozási megbetegedés az olyan megbetegedés, mely foglalkozás különös veszélye folytán éri a szervezetet. A legkorszerűbb munkavédelmi eszközök sem mindig tudják kivédeni. Jogszabályi jegyzékben sorolják föl e betegségeket.
A bejelentett üzemi baleset/foglalkozási megbetegedés tényét határozattal köteles elbírálni a baleseti táppénz megállapítására jogosult szerv, ez a megyei egészségbiztosítási pénztár, illetve a társadalombiztosítási kifizető hely.

Elismert üzemi baleset/foglalkoztatási megbetegedés esetén járó ellátások

  1. baleseti egészségügyi szolgáltatás (gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, orvosi ellátás, 100 %-os táppénz, baleseti járadék),
  2. baleseti rokkantsági nyugdíj,
  3. baleseti hozzátartozói nyugellátás, (özvegyi nyugellátás, szülői nyugellátás, árvaellátás). A baleseti hozzátartozói nyugellátások halálos balesetek esetén járnak, magasabbak mint a nem baleseti nyugellátások. A baleseti rokkantsági nyugdíj esetén nem kell szolgálati idővel rendelkezni.

IV. Nyugdíjszerű ellátások
Ezek az ellátások nem nyugellátások, de bizonyos szempontokból hasonlóak a nyugdíjhoz.

Szociális járadék
Szociális járadékban részesülhetnek azok a személyek, akiknek a munkaképessége legalább 50 %-ban, de 67 %-nál kisebb mértékben csökkent. Szükség van az ellátás megszerzéséhez szolgálati időre, erre a rokkantsági nyugdíjnál ismertetett szabályokat kell alkalmazni. Szintén a rokkantsági nyugdíjasokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a szociális járadékosok munkavállalására, tehát csak részmunkaidőben dolgozhatnak, vagy nem kereshetnek többet a megrokkanásuk előtti nettó keresetük 80 %-ánál.

Rokkantsági járadék
Havonta fizetett szociális jellegű ellátás a rokkantsági járadék. Ezt azok a 18. életévüket betöltött személyek kaphatják, akik munkaképességüket 25 éves koruk előtt 100 %-ban elveszítették, és nincs elég szolgálati idejük ahhoz, hogy rokkantsági nyugdíjat kapjanak. A járadék összege jelenleg körülbelül 28 000 Ft. A rokkantsági járadék nem nyugellátás, mivel nem a szolgálati idő függvényében adják, hanem egyfajta nyugdíjat pótló ellátás. Nem függ a jogosult jövedelmétől, és korlátozás nélkül lehet mellette munkát végezni akár napi nyolc órában is.
Összeállította: dr. Oszvári Ádám
Budapest, 2006. január