Együtt a fogyatékkal élők foglalkozatásáért

Szilvágyi József, a munkaközvetítő iroda első vezetője
Az interjút készítette: Rozgonyi Sarolta

A Rolfim Szövetkezet ügyvezető elnöke, Szilvágyi József 1993-tól öt éven keresztül vezette az alapítvány munkaközvetítő irodáját.

Mérnökből elnök
- Vezeték nélküli távközlési üzemmérnök diplomám van, és elvégeztem egy felsőfokú termelésirányítói tanfolyamot, dolgoztam közvetlenül a termelésben is. Ennyi előzmény elég volt ahhoz, hogy a fogyatékos embereket foglalkoztató elektrotechnikai szövetkezetnél műszaki vezető legyek, nem sokkal azt követően, hogy az egyik lakószomszédom 1988-ban idehívott.

Hogy miért mondott igent?
- Kihívás volt számomra ez a munka - foglalja össze tömören, hogyan keveredett a fogyatékosfoglalkoztatás közelébe.
- Eleinte furcsa volt, amikor bekerültem ebbe a környezetbe, állandóan ugrásra kész voltam, hogy mikor, hol segítsek, de idővel tudomásul vettem, ha egy fogyatékos embernek segítségre van szüksége, jelzi a környezetének. A szövetkezet ugyanakkor önállóságot adott számomra, és egyáltalán nem éreztem idegennek ezt a környezetet, ahol teljes természetességgel befogadtak - meséli.

Hat évvel később, 1992-ben már a szövetkezet elnökeként veszi fel a kapcsolatot a Motiváció Alapítvánnyal, ahol akkoriban kezdték tervezni a munkaközvetítés elindítását.
- A megváltozott munkaképességűek közül sokan nem tudtak elhelyezkedni, ők többségükben a célszervezetek között bolyongtak: ha az egyik helyen nem alkalmazták őket, vagy nem tetszett a felkínált munkakör, egy másiknál próbálkoztak, de ez egy viszonylag zárt kör volt. Nálunk 1991-92-ben létszámbővítésre került sor: a szövetkezet által foglalkoztatottak létszáma 20-30 főről 70-80-ra növekedett. Azonban így is akadtak olyanok, akiket nem tudtunk alkalmazni. Őket nyilvántartásba vettük. Az egyik munkatársunk ehhez egy számítógépes programot is készített, amit később az alapítvány adatbázisához is felhasználtunk.

Célirányos elhelyezés
A szövetkezet nemcsak alkalmazott fogyatékos embereket, képességfelmérést is végzett:
- A fogyatékos emberek sokszor túl- vagy alulértékelik magukat, ezért mi úgy véltük, kell az irányítás ahhoz, hogy ne legyen kudarcélményük. Éppen ezért, amikor felvettünk valakit, eleve megpróbáltuk olyan munkaterületre beosztani, amely képességeinek leginkább megfelelt - magyarázza Szilvágyi József.

Tehát 1992-re, amikor elkezdődött az együttműködés az alapítvánnyal, a Rolfim Szövetkezetnél már felgyűltek gyakorlati tapasztalatok is a munkaközvetítéssel kapcsolatban. Akkoriban már az alapítványnak is volt saját nyilvántartása és elképzelése. Ezek után adta magát, hogy "egyesítsék erőiket". Helyiséget a szövetkezet biztosított a második kerületben, a Fazekas utcában, az újonnan létrejövő iroda vezetője pedig Szilvágyi József lett.
- Mindenek előtt hivatalos kereteket adtunk működésünknek. Többek között meghatároztunk formai követelményeket, szisztematikus kapcsolatépítésbe fogtunk, és megpróbáltuk a köztudatban is elterjeszteni, hogy megkezdődött ez a tevékenység. Már szándékosan kerestünk munkavállalókat, akiket célirányosan, képességfelméréssel, utókövetéssel helyeztünk el.

Fogadókészség: változó
Fokozatosan kialakult egy munkaadói adatbázis is, ebben a célszervezetek mellett olyan cégek kerültek be, ahol vállalták, hogy megváltozott munkaképességűeket is alkalmaznak.
- A célszervezetekről kezdettől volt listánk, tőlük csak a tevékenységeiket kértük be. A velük való kapcsolat rövid idő alatt automatikussá vált. A nagyobb munka a "külsős" cégek beszervezése volt. Többük örömmel vette a lehetőséget, mások határozottan elutasították, hogy megváltozott munkaképességű munkavállalókat alkalmazzanak. Ez máig is így van, legfeljebb a munkaközvetítő iroda szélesebb ismertsége ad nagyobb lehetőséget - mondja a Rolfim Szövetkezet elnöke. Hozzáfűzi: - Máig jellemzőbb az elutasítás, főleg akkor, amikor a munkahely akadálymentesítése kerül szóba. És az sem ritka, hogy a minimálbérnél alacsonyabb munkabérért akarnak fogyatékosok embereket foglalkoztatni.
Szilvágyi József ma már csupán a foglalkoztató szervezet elnökeként van kapcsolatban az alapítvánnyal. Alig egy hónappal az EU-ba való belépés előtt azonban ahelyett, hogy tervezne, inkább visszaszámlál. Úgy látja, a szövetkezethez hasonló szervezetek többsége tönkremegy az uniós csatlakozás után.

Vissza